2011. június 26., vasárnap

Pacsmag parti

Icka drága beletenyerelt a festékes bödömbe. Aztán annyira belejött, hogy összekent minket is. Szóról szóra: megint kagyló effektusa volt az általam mélyen tisztelt hölgynek. Gyöngyöt izzadt... ha egyátalán megerőltető volt nekije csodát csinálni.
Békésen kívánkoztak fel az oldalra az elemek. 
Meg kell mondjam: kicsit belecsaltam Milán önmegvalósításába. A zene- és táncimádó kölköt nagyzenekari fellépéshez képzeltem. 



Milán és a Sopron Orchestra Felhasználtam: Doodle Design: Express yourself painting palette 01
A cím magyarázat: a fotók Soproni kirándulásunk alkalmával készültek. Szokásos helyzet: a gyerekem az általa kiszemelt 16 körüli nagyon csinos lánynak elkezdte tenni a kis fejét. Táncolt, énekelt, szemezett.

5 megjegyzés:

  1. Toni, már lassan nem merek az oldaladra jönni, mert "röhögök és csorog a könnyem, vagy feláll a szőröm is és eláll a lélegzetem"! Tényleg minden rendben van a reinkarnációval és nem lehetünk mégis együtt ebben a világban?!
    Időnként nem tudom eldönteni, hogy a bejegyzésed, vagy az oldalad, az oldalad, vagy a bejegyzésed hat rám jobban! Persze szerintem Te, mert mindez belőled dől-dől, s mi örömmel kapjuk el:-)))) Pusssz

    VálaszTörlés
  2. NAgyon szuper az olda és a késlzet is lenyűgöző, na és a sztori ... :)

    VálaszTörlés
  3. Éééén nem csodálkozok ezen a gyereken...alma meg a fája, tudod :) Oldalad most is, mint mindig, tetszős!

    VálaszTörlés
  4. Jaj, ne írjatok már ilyet, hogy szokásos! ÍRjátok azt: Mint mindig! :)))))
    Imádom a blogod, oldalad, eszméletvesztésed. Lassan hasonlítani foglak kedvenc írónőmhöz! Mert olyan vagy. Csak ő nem "rajzol".

    VálaszTörlés