Bob-mester

Még december eleji a történet, de aktualitását nem vesztette, hogy Milán szomorúan emlegette több napon keresztül, hogy nincs hó, meg nem lehet szánkózni, meg mikor fog esni, meg különben is milyen tél az, ahol sehol a hó. (A panasz állandósult Alpok-alján a havazás érdeklődés hiányában ebben az évszakban elmarad, na de majd figyelgessél augusztusba)

Természetesen megoldottuk a problémát. A hosszú szárú csizmám dobozát kineveztük szánkónak, kötelet kötöttünk rá és rodoltunk a parkettán. A legnagyobb nehézséget a dokumentálás jelentette. Főleg, amikor működés közben igyekeztem megörökíteni a gépparkot. Hoztam áldozatot tisztességgel egy-két véraláfutás formájában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a dobozt pár hét alatt kinyírtuk és azóta se sikerült ennyire strapabírót szerezni, mert az összes többi pár óra leforgása alatt ledobja a láncot. In Memorian S.Oliveres, jófajta műanyagos!

Bob mester - Felhasználtam: Kawouette and Christiscrap New Year at DC, Part03, Yin polaroidját, asszem mást nem.

 

 

 

Rövid híreim, általános vegyes:

Ma hazahoztam Milt az oviból - mit nem mondok... Most jut eszembe nem is volt egyszerű - és önkifejező tréningbe csaptunk. Pár napja beszerzett kisméretű festővászont raktam a gyerek elé - akiből erre rögtön előjött a hivatástudat - és felemelő pacsmagolásba kezdtünk. Csak lestem az ecsetkezelését, a képzelőerejére meg már szavaim sincsenek.

 

Meg azt is megmutatom mitől van jöttömbe-mentembe jókedvem. A lakás minden tájára kinyaltam egy kaspónyi tavaszt és esküszöm nektek azóta a nap is fényesebben süt.

Megállapítás: Súlyom stagnált, lényegében annyi vagyok, mint szülés előtt, csak olyan furán van rajtam bürkém. 35 fölött kötelező az ember fenekének úgy kinézni, mint egy kínai  Shar Pei?! Holnap elmegyek tornászni. Ezt azért itt mondom, hogy számon tudjátok rajtam kérni.

Ennyit a belügyeimről. Külügy: Azt viszont szombat óta tudom, hogy a hátam valami eszméletvesztésszerűen gyönyörű. (Az óvodai bál szinte minden megörökített pillanatán látszik valami a deltámból.) Sovány vigasz meg kultúrsokk! :)

weben scrap

Szó érte a ház elejét, pénteken este szigorúan véve se bírtam magammal, és természetesen ebben társaim is akadtak, akiket a diszkréció, valamint személyiségi jogokra hivatkozva nem kívánok megnevezni.... Bee, meg a JociAndi úgyis tudják, hogy róluk nyilatkozom..

A listát csak nagy nehézségek árán tudtam követni (ennek semmiköze nem volt ahhoz, hogy mással is foglalkoztam közben, egyszerűen faék vagyok) Krissz brilliant magyarázatai ellenére se sikerült klónoznom az eredetit.

Humor szekció. Felhasználtam: fogalmam sincs, mert szinte egyik elemnek se az a neve, ahonnan kiszedtem, ami biztos: Yellow Dreams, meg After the Crhistmas blogtrain.

Ő volt az eredeti:

 
És itt található a creditjeivel!

Szombat este szépen kiöltöztünk az urammal, felvettük a legünnepibb arckifejezésünket és elmentünk Brenner-bálba! (Ovi-parti). Hihetetlen jól éreztük magunkat, akiket eddig nagyon kedveltem, azokban ebben az élethelyzetben se csalódtam, őrült jót partiarcoskodtunk, beszélgettünk, szétröhögtük magunkat. Itt is éljen a Szív-csoport! 

OFF: Még azt is túl éltem, hogy mivel a fodrászomnak kisbabája született, a helyettese pedig úgy döntött, hogy szombaton szabadságon van - alig találtam hajászt, aki a báli, szalagavatós szezon közepén elvállal. Aztán találtam. Hetty néni a Váratlan utazásból, meg van? Segítek:

Csak ilyen bross nem volt a nyakamba. Spontán fél óra anyázás, műhelygyakorlat után és másfél liter hajlakk segítségével sikerült frizurát ragasztanom magamnak.... Fél munkát sose végzek: Hajnalba amikor kiszedtem a csatokat simán úgy maradt.

És ha már ovinál tartunk megmutatom Milánt az óvodai karácsonyon:

Első sorban, nyakkendőbe....

Nem látod?!

 Na látod:

 Az átélés, amit tanítani kell:

Néha jól jön egy vallomás....

Változásaimban a választásom állandó. A szívem, amihez hű vagyok. Meg hozzád, mert ennyi idő után Te a szívem vagy, én meg kicsit Te vagyok. 10 év után is tudlak mindennap másképp szeretni. Menekülve, behódolva, szenvedéllyel, néha odaadással, néha fogcsikorgatva. Néha cserélnék: egyszer mással, másszor magammal. Fellángolt és életunt kérdő- és felkiáltójelek közé nagyolt valóság. De mégiscsak a miénk. A tiéd és az enyém. Még ott abba a huzatos albérletbe született és azóta tart: egyszer megtörve, egyszer élethosszra. Élethosszra, mert téged választottalak. Hozzád vagyok hű, mint a szívemhez, mert Te vagy a választásom, a szenvedélyem, a szerelmem.

Voltak órák - Felhasználtam: kawouette and chrisscrap: Happy new year collab, NewlifeDreamsdesigns: merry christmas gift. Everydaymomidease: The Dwelling Place, Annapolis Cobblestone Texture by FantasyStock, Picnic Blanket in Field by loopyker stock, Sand and Glass by Taby819, Sandglass: jootix.com, Váczi Eszter: Eszter Kertje/Voltak órák

Voltak órák, amikor úgy tűnt mintha várna, valamire várna minden perc.
Ahogyan a tél is várta, de talán pont mi vártuk azt,
A balzsamos tavaszt, egy fuvallatot mára.

És voltak esték, amik a végtelent keresték, színevesztett pokrócokon álmainkat lesték.
De végül szerteszálltak, végleg tovább álltak, csak néhány fosztott emlék, amit itt hagytak a mára.

Csak a nevetés marad, vele meg a feledés szalad előre, neked is épp az a féktelen érzelem veszett el belőle.

Voltak tájak, képzeletben vártak, kéz a kézben jártunk valahol.
Lehet, hogy egy macskaköves utca követ pont egy nyári tisztást,
Hol piknikezni kezdtünk, vagy éppen szeretkeztünk.

És voltak szobák régi illatokkal, félig nyitott ablak fakult csillagokkal.
Mégis ez lett a hely, ahol megbújhatunk végre,
Letűnt randevúknak poros helyszínére.

Csak a nevetés marad, vele meg a feledés szalad előre, neked is épp az a féktelen érzelem veszett el belőle.

Bagira mondta, hogy új év

Beszélgetés Kránicz Bagirával:

- Anya, az óvodába sajnos nem szabad énekelni!

- Mil, én biztos vagyok benne, hogy valamit félreértettél, már hogyne szabadna énekelni az oviba. 

- De én nem lépek félre: az óvó néni mondta, hogy tilos énekelni!

- Milán, de tegnap is tanultátok, hogy.....

- Ja.... olyan gyerekeset lehet. De az óvó néninek haza kell mennie, ha rockot énekelek! 

Ööööö.... szegény óvó néni!

Ünnepek előtt-alatt  kicsit elmaradtam az alkotásban, de semmi gáz olyan tettre kész vagyok, hogy még az eget is körbescrappelném. Drága barátos-desingeres-tündéres Szilvi Bee készlete még decemberben megjelent, és A New Year névre hallgat, de mint minden gyönyörű elemekkel, papírokkal teletűzdelt készlete szabadon értsd: bármilyen témakörben felhasználható.

Én se a szűken vett új évet celebráltam vele, hanem Milánomat és egy újabb Kiss Ottó idézettel gazdagítalak benneteket. (én nagyon nem tudom megunni, szóljatok, ha elég!) 

Megsajnált és eltünt.... - Felhasználtam: beedeesing: Anew year, Kiss Ottó: Csillagszedő Mária

A készleteket, valamit az ötletes cimkéket és alphát megvásárolhatod két helyen is: Digidesignresort-nál és a Scrapinsider-nél.

Thomasnak egyátalán nem ellenőrzött kisbarátja

Indult a bakterház, úgyhogy kirámoltam a karácsony utáni Polár Expresszt. - Csajok! Csúcsok vagytok!!!!! Most tényleg! - és miket találtam.... Miközben cseppet se úrinő módjára lelkesedtem a Roxfort peronján többek között olyanok jutottak eszembe, hogy nem igazán feszít, hogy a lelkem eldugott bugyraiba kutakodva hozzam felszínre a mennyei mannát.

Sokkal inkább kis primadonnásan  a pillanatot, a pillanat emlékét megragadva buggyantom ki az alkotóerőt. Magyarán eléje megyek annak, ami úgy  10-ből, úgy 9,5x nem sikerül, hogy zabolázom az agyam. A feladatra koncenrálok és az utolsó utáni pillanatban elkezdek dokumentálni. Időszűkébe vagyok: szorgalmasan kéne, mert már csak alig van hátra 80 év az életemből....

Szóval After the Christmas, jöjjön az első nagyon szeretett pillanat, amit karácsonykor lőttünk az ünnepnek, az ajándékának örülő Milánról. 

A mosolya, az arca, a figyelme, a játéka, a karácsonya, az öröme. Ajándék. Az áhítat eljött hozzánk, és velünk maradt. Ilyen volt a szent éj:

 

 

 

 

Karácsonyi Milános képeslapot már előttem az egyik előző bejegyzésembe. Tök cuki rajta a gyerek. A tökéletes fotó, arról a gyönyörű, huncut fejéről. 

Akinek van ennyi idős körüli banditája otthon, az tudja, hogy egy ilyen fotó elkészültéhez minimum másfél órás előkészületek, egy nemzetközi konszern elvezetéséhez szükséges előrelátás, gyakorlottság, a ded szellemi és fizikai szükségleteinek a beláthatóságon túli kielégítése, találékonyság, másfél doboz szanax, desszertnek meg MagneB6, jócskán humorérzék, kötélidegek, agykontroll és jóga előtanulmányok, hihetetlen reflexek, a lesből-ugrásból-hátraszaltóból is kiváló exponálási idő, sas szem és stabil, és az extrém körülmények ellenére meg se rezzenő masinatartás.

Persze a 600 ellőtt kép így is garantált, tele olyanokkal, amin csak az elsuhanó torzója, vagy a feje búbja, vagy a származását megkérdőjelező grimaszokkal a fején látható.

Terítéken Milán munkafájlja, avagy hogyan készül egy karácsonyi képeslap:

Felhasználtam mindkét oldalnál: After the Christmas blogtrain freebie.

Meg ha már karácsony, mutizom milyen gyönyörűűű karácsonyfadíszeket eszkábáltam, köszönet érte többek között Rucola Design by Ildi Geist:

Fuss Forrest....!!!!!

Merészen zseniális. Ahogy első pillanattól szíved közepe lesz a kissé nehézkes ipse. Ahogy felnőtt testbe felejtett gyerekként megéli a saját életének, sárbolygónknak sokszor viseletes, máskor örömteli pillanatait. És azok az egyszerű igazságok, amelyek szerint lélegzik. Vagy minden második mondatát lehetne idézni.

Na.... csak a kedvemért, hogy mindenki egyetértően bólogathasson: 

Van úgy, hogy az embernek nincs elég köve.

JF. Kennedy: Gratulálok! Hogy érzi magát?
Forrest Gump: Nagyon kell pisilnem.

Forrest a katonatársairól: Ott volt Dallas...Phoenixből, Cleveland,-ő Detroitból jött-, és Tex..., nos, arra nem emlékszem, hogy Tex hol lakott. 

Kiképző őrmester: GUMP! MI A LEGFONTOSABB FELADATA EBBEN A HADSEREGBEN?
Forrest Gump: Az, hogy mindent megtegyek, amit mond nekem őrmester!
Kiképző őrmester: AZ ISTEN VERJE MEG GUMP! MAGA ISTENVERTE LÁNGÉSZ! ENNÉL KITŰNŐBB VÁLASZT MÉG NEM HALLOTTAM SOHA! MAGÁNAK LEGALÁBB 160 AZ ISTENVERTE IQ-JA! MAGA EGY ISTENVERTE TEHETSÉG GUMP KÖZLEGÉNY!

Szóval imádom! És alig vártam, hogy közös padon nyomulhassak álmaim kicsit visszafogott, ámde annál vitézlőbb hercegével. És lőn. 

Most megmondom a frankót, vért izzadtam. Először is fotó. Az elmúlt rohadt 20 évbe most vagy egy padon se ültem, vagy senkit nem érdekelt, hogy én ott ülök, mert engem ugyan le nem fotóztak. Végre találtam egy képet magamról ahol Tapolcán a Malomtó kőkorlátján lovaglóülésbe ülök és a fejem is csak korlátozottan olyan rajta, mint egy begyűrt faxpapír. Meggyőztem magam, hogy majd azt mondom fényt kaptam, jó ez így, de aztán a megjelenésem ütött csorbát a kompozíción. Olyan nehezen volt tetten érhető a jó érzés:  a trikós, sportcipős felrobbant fejem Forrest mellett. Muszáj adjak magamra! Mást nem ruhát! Kerestem: fölsőt. Kaptam kölcsön hippi nénitől. Köszi. Kerestem csizmát. Találtam azt is. Köszi. Akkor tűnt fel, hogy csak fél lábam van. Ja, az egyik az eredeti fotón a kőkorlát mögött volt. Jó, ja! Akkor mint Dzsepetto megfarigcsáltam a hiányzó végtagot. Alakultam-alakultam, de még mindig hiányos volt a komplé. Akkor elkezdtem vigyorogni, és máris tudtam, hogy rosszban sántikálok. Barátomat dr. Guglé segítségével kerestem egy szőke lobonc nőszarvast és virtuális hajhosszabbításon estem át. Fejtetőnél a lágyabb részek eléggé mesterkéltre sikeredtek, ekkor azt gondoltam: jé, fázom! És egy hajpántot kanyarítottam a fejem fölé! Eddig meg is lettem volna és már csak a spontán agygörcs volt hátra, hogy amúgy a pad deszkáinak rései közé maszkolt szervezetemből egységes árnyéknak valót gyűjtsek be. És tekerjem addig, míg nyomorult Forrestéhez hasonló plecsni válik belőlem. Köszi Tiboca, köszi Cewe! Itten van:

Tom Hanks és Toni Hanks Felhasználtam: az eredeti filmplakátot, meg az atomjaimat a webről mindenhonnan (kigyűjtés alatt.)

Karácsonyra apának meglepetéssel készültem. Kedvenc és egyetlen kisfiának és maga magának történetét fotókönyvbe illesztettem és örömtől párás szemeibe nézve, örök szerelmem jeléül nyújtottam át örömzenélésemet. Úúúúúgy szerettem készíteni, rájuk feledkezni! Segítséget az irodalomtól Kiss Ottó, valamit Mezei András tollától kértem, helyenként - nagyságuktól bocsánatot kérve, de néhol muszájból - testre szabva soraikat. Ha érdekel itten lapozgathatós:

Apával a világ

Meg ha már így összejöttünk, mutiznék még valamit! 

Szeretnél téli színekben pompázó ATC háttereket? Tuti helyre jöttél, mondom az okosat: Rándulj el az SBE-re spontán 2,50 dollárkáér' megteheted!

Jöttem, láttam, blogoltam! Nem fenyegetésként: Visszatérek!!!!!! (sátánkacaj)

Pöttyet havazott, de az északi sark még várat...

Mivel az utóbbi időben hanyag módon alig jártam erre - leszámítva a pénteki vonatozást - gondolhatjátok, hogy nem időjárást jelenteni jöttem. Tök jogos a szemrehányás: tudom kiszámíthatatlan, követhetetlenül hullámzó kedélyű és agyban még bőven fejleszthető vagyok! Tök jogos a kritikátok! Vettem a lapot! Van egy csomó elhatározásom! Ej, mi a kő!!!!  Szóval.... A részletekkel nem untatlak benneteket! Viszont azt mondhatom: mostantól gyakrabban jövök megyek! 

Mivel nem kicsit furdal a lelkiismeretem, ezért elmesélem mi történt velem az elmúlt durván másfél hóban:

Összefoglaló december-január: 

készülőd. jön Miki. Miki itt van. Miki megy. Milán ovi. Beszokott!!!! Milán nem ovi. Neeeem szokott!!! Beteg. Nem Beteg. Utálom az óvodát! Szeretem az óvodát! Sok barátság. Sok rendezvény. Sok beszédnek sok az alja. Fut. Mindenhová. Edzés helyett. Szia Bank, viszlát bank, 600 kiló papír. jön karácsony. Pénz van. már csak volt. nincs?! készülőd karácsony. karácsony itt van. megy. Plusz két kiló itt van. Plusz két kiló nem megy. Év vége itt van. Milán itthon. Férj dolgoz. Család. Élet. Szerelem. Év utolsó napja jön. Hatalmas kirándulás gyerekkel. Bazira fárad. 10 óra jön. Anya gyerek mellett. Apa kanapén. Mindenki suny. Éjfél jön. Durrog. Apa-anya találkozik előszobába pacsi. Tovább suny franciaágy. Félálomba megállapod: fergeteg a parti. 2012. Jön. Itt van. Annyira nem szeret. De a tavalyit se szeret. Ez van. Terv van. Ezer. Variáció is. Majd lesz! Mi? Valami.

Mi van? Gyerek! ooookos, nagyon, túlságosan. Minden érdekel: építészet. állatok. gépek. "Engem nem érdekel a Bogyó. A "hogyan készült" akarom."  Kamaszodik. Három évesen. Új a neve. Bagira. A katonai párduc. 

És most hogy részletekig kiveséztem az elmúlt két hónap történetét mutatok is valamit, ami nekem odamondva az őszintét tetszett! Már az első pillanatban is! És hogy most az SBE-n újra kapható.... Természetesen most is Ildi készletét mutatom, amitől állva fogtok pisilni! Aki eddig úgy szokott az meg tutira leül! 

Északról lehűlés várható, úgyhogy nem lesz nehéz aklimatizálódni! 

Hideg kellékek szívet melengető témára sarkalltak - tutira fordítva vagyok bekötve - csináltam egy apás-Milis bújós oldalt. Rengeteget fotóztam a fiúkat decemberben. És a CT-s oldalhoz felhasznált lett az egyik kedvencem. 

És mutatnék még két képeslapot is családunk legkisebb ficekjei nevében ajándékként. Még decemberben gyártottam le, de nem kizárólag ebből a készletből, úgyhogy jelen esetben csak tájékoztatónak szánva, ajánlatadásnak nem minősülnek. (A hülye banki turné jelentős hatással lett a szókincsemre! És annak torzulására.)

 Ildi NORDIC FROST névre keresztelt pazarságossága megvásárolható az SBE-nél!

 

Tudod apa.... - Felhasználtam: Rucola Designs by Ildi Geist: Nordic Frost, idézet: Kiss Ottó: Csillagszedő Márió

Milán képeslapja. Felhasználtam: SussieM: Christmas, Calendar, Little Piece of love, Christmas blogtrain, Santa Brings.

Benedek képeslapja Felhasználtam: Rucola Designs by Ildi Geist: Nordic Frost, Winter Wishes, SussieM Christmas.

Kérjük a vágány mellett vigyázni...(Blogtrain Freebie)

Az előző sikertelenségemen felbuzdulva elkészítettem életem második készletecskéjét. Remélem ezzel nagyobb sikerrel járok és többen minősítik használhatónak.

Jöjjön, aminek jönnie kell:

Innen jöttél: SzrJudit blogja

Ide tartasz: Bettiescrap blogja

Papers download

Elements download

Wordarts download

Alphas download

Mindenkinek jó étvágyat kívánok! :)

Ha valahol esetleg elveszejtenéd magad Bee Blogján megtalálhatod a mind a 22 vagon lelőhelyét!