2011. december 13., kedd

Várakozással a szívünkbe

Pilinszky János: Advent
"Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.
Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár."

Milán minden nap kinyitja egy kicsi zsákját az itthon barkácsolt adventi naptárunknak. Minden nap számon tartja, minden nap kéri, minden nap átlényegülve örül a kis zsebecskében talált apróságoknak. És minden nap megbeszéljük hogyan fogynak a zsákocskák és márcsak milyen kevés választ el minket karácsonytól... Szeretem látni várakozásának örömét.
Sok fontos várakozása volt és lesz is életemnek. Talán az egyik legfontosabb volt a gyermekemet várni és most észrevétlenül lett nagyon fontos vele várni. 
Ha mindez még nem lenne elég az én Adventemhez: kaptam egy újabb esszenciát felkészülésem örömére. Egy nagyon új ismeretség egy másik közös felhőn (Ugye mennyi sok a közös felhő, és milyen jó, hogy sokszor többön is ülünk?!) lepett meg pár héttel ezelőtt apró mégis hatalmas gondoltam rád gesztussal. Karácsonyig minden napra kézzel fogható adományát kaptam szeretetteljes hitének, mintha tudta volna, hogy most mennyire kell kapaszkodónak. Minden nap várakozhatok és előre örülhetek egy léleksimogató idézetnek, átlényegítő mondatnak. Köszönöm Anita!
Régóta tudom, hogy nincsenek véletlen találkozások és velünk élnek a kicsi csodák... 

Felhasználtam: Rucola Designs by Ildi Geist: Winter Wishes

Kováxká Ildi vadiúj varázslatosan, visszafogottan gyönyörű készlete most sem egyszer használatos. Mesés elemeivel és gyönyörű papírjaival betelni nem lehet! Csak most 6,50 helyett 4,80$-ért megveheted az SBE-n! 


Advent - Felhasználtam: Rucola Design by Ildi Geist: Winter Wishes

2011. december 12., hétfő

Amiko' nem látok....

A héten az elmegyógyintézet művészeti kara beköltözött otthonomba. A Cewén Kovaxká volt a kihívás háziasszonya és mi mást várt volna tőlünk, mint egy kis agyroggyantást. Bevallom a téma közel áll a hozzám, nem kellett sokat treníroznom, a módszer autodidakta módon került elsajátításra még kiskamaszkoromba: bárhol, bármikor, bármiért képes vagyok megőrülni. Akár szimultánban is nyomnám.
Szóval a feladat: bármilyen méretű, stílusú, de (saját) fotót lehetőleg nem tartalmazó, agyament alkotásokra! Smile Jelige: CRAZY

Amiko' nem látok semmit... - Felhasználtam: Rucola Designs by Ildi Geist: Return to Fantasy, ATCs Cats, Brementown musicians, texture by Miss Etikate, Bon Voyage by Typus, Selma Lagerlöff: Nils Holgerson mesefilm részlet, bigstockphoto Ready Set Go-People Ready To 4097810, képek a deviantról: Curtain by DenVildaBabyn, Grand Central escalator by spudart, hand by gilead, lollipop hand made pendants by cherrybomb, Railway by jon3782001, Railway station by nicolettka, a kisvonatot meg eszemsincsen honnan sikerül előkerítenem, még keresem. bocsek!

2011. december 6., kedd

24 KARÁ(T)csonyfák

Elég volt egy pillantás, hogy tudjam ezek a 24 karátosságok is Szent délutánon a Abies nordmanniana-mon azaz Kaukázusi jegenyefenyőmön, vagy ismertebb nevén Normann fenyőmön landolnak.  
Designer szerelmem Ildi újraértelmezte a karajcsontfákat és szemet gyönyörködtető alternatív megoldásokban gondolkodva ilyen csodát álmodott nekünk:


Az ATC Series XmasTree elements megvásárolható az SBE-n 2 és fél dollárkáért!

Kivágható formátumuk a következő csekély kézügyességet kívánó kreatívkodásra ösztönzött: kétoldalassá tettem a fácskákat (verzéjüket tükröztem magamelléjük) és gyönyörséges vastag fotópapírra kinyomódtak.
Kivágtam (ebben Milán is sokat segített, naaagyon szép lett!!!), összeragaszgattam (ebbe is segített, ragadt minden rendesen), igyekeztem passzítani, jól össze is vesztünk, mert állandóan lökdösött, majd lugattam (egynél segített, de rájöttem ez így nem lesz jó, mert a fáim apácarács formátumúak lesznek, feláldoztam egy fát, szorgalmazott, csak úgy röpködött a hivatástudat ezret luggatott százon) lakkoztam (Na, ki segített?! Két napig vakartam magamról, meg a gyerekről az elméletileg vízzel oldható, hígítható lakkréteget), majd helyre kötőfékekre helyeztem őket és most karácsonyfa híján az apósom (imádom, mert egy tündér ember) ügyes kezével fabrikált kovácsoltvas gyertyatartómon lógnak. Lehetnének szebbek is, pontosabbak is, de nekem gyönyörűek, mert Milánnal kreatívkodtuk őket:




Ps: Érdemes benézni Ildihez, mert leárazott, kifutó termékeinek boldog tulaja lehetsz mindösszesen 1 dollárért! IIIITTTT!!!!