Indult a bakterház, úgyhogy kirámoltam a karácsony utáni Polár Expresszt. - Csajok! Csúcsok vagytok!!!!! Most tényleg! - és miket találtam.... Miközben cseppet se úrinő módjára lelkesedtem a Roxfort peronján többek között olyanok jutottak eszembe, hogy nem igazán feszít, hogy a lelkem eldugott bugyraiba kutakodva hozzam felszínre a mennyei mannát.
Sokkal inkább kis primadonnásan a pillanatot, a pillanat emlékét megragadva buggyantom ki az alkotóerőt. Magyarán eléje megyek annak, ami úgy 10-ből, úgy 9,5x nem sikerül, hogy zabolázom az agyam. A feladatra koncenrálok és az utolsó utáni pillanatban elkezdek dokumentálni. Időszűkébe vagyok: szorgalmasan kéne, mert már csak alig van hátra 80 év az életemből....
Szóval After the Christmas, jöjjön az első nagyon szeretett pillanat, amit karácsonykor lőttünk az ünnepnek, az ajándékának örülő Milánról.
 | |||
Karácsonyi Milános képeslapot már előttem az egyik előző bejegyzésembe. Tök cuki rajta a gyerek. A tökéletes fotó, arról a gyönyörű, huncut fejéről.
Akinek van ennyi idős körüli banditája otthon, az tudja, hogy egy ilyen fotó elkészültéhez minimum másfél órás előkészületek, egy nemzetközi konszern elvezetéséhez szükséges előrelátás, gyakorlottság, a ded szellemi és fizikai szükségleteinek a beláthatóságon túli kielégítése, találékonyság, másfél doboz szanax, desszertnek meg MagneB6, jócskán humorérzék, kötélidegek, agykontroll és jóga előtanulmányok, hihetetlen reflexek, a lesből-ugrásból-hátraszaltóból is kiváló exponálási idő, sas szem és stabil, és az extrém körülmények ellenére meg se rezzenő masinatartás.
Persze a 600 ellőtt kép így is garantált, tele olyanokkal, amin csak az elsuhanó torzója, vagy a feje búbja, vagy a származását megkérdőjelező grimaszokkal a fején látható.
Terítéken Milán munkafájlja, avagy hogyan készül egy karácsonyi képeslap:
Felhasználtam mindkét oldalnál: After the Christmas blogtrain freebie.
Meg ha már karácsony, mutizom milyen gyönyörűűű karácsonyfadíszeket eszkábáltam, köszönet érte többek között Rucola Design by Ildi Geist:
Bendegúz nagy haverja lenne Milánnak, az biztos! Még jó, hogy nem olyan családból származik. :D Anyukája ügyes kezét nagyon bírom! :)
VálaszTörlésCsodásak az oldalak és nagyon tetszik ahogy írsz, szeretem, hogy pozitívan szemléled a dolgokat:)
VálaszTörlés