Változásaimban a választásom állandó. A szívem, amihez hű vagyok. Meg hozzád, mert ennyi idő után Te a szívem vagy, én meg kicsit Te vagyok. 10 év után is tudlak mindennap másképp szeretni. Menekülve, behódolva, szenvedéllyel, néha odaadással, néha fogcsikorgatva. Néha cserélnék: egyszer mással, másszor magammal. Fellángolt és életunt kérdő- és felkiáltójelek közé nagyolt valóság. De mégiscsak a miénk. A tiéd és az enyém. Még ott abba a huzatos albérletbe született és azóta tart: egyszer megtörve, egyszer élethosszra. Élethosszra, mert téged választottalak. Hozzád vagyok hű, mint a szívemhez, mert Te vagy a választásom, a szenvedélyem, a szerelmem.
 | ||
| Voltak órák - Felhasználtam: kawouette and chrisscrap: Happy new year collab, NewlifeDreamsdesigns: merry christmas gift. Everydaymomidease: The Dwelling Place, Annapolis Cobblestone Texture by FantasyStock, Picnic Blanket in Field by loopyker stock, Sand and Glass by Taby819, Sandglass: jootix.com, Váczi Eszter: Eszter Kertje/Voltak órák Voltak órák, amikor úgy tűnt mintha várna, valamire várna minden perc. Ahogyan a tél is várta, de talán pont mi vártuk azt, A balzsamos tavaszt, egy fuvallatot mára. És voltak esték, amik a végtelent keresték, színevesztett pokrócokon álmainkat lesték. De végül szerteszálltak, végleg tovább álltak, csak néhány fosztott emlék, amit itt hagytak a mára. Csak a nevetés marad, vele meg a feledés szalad előre, neked is épp az a féktelen érzelem veszett el belőle. Voltak tájak, képzeletben vártak, kéz a kézben jártunk valahol. Lehet, hogy egy macskaköves utca követ pont egy nyári tisztást, Hol piknikezni kezdtünk, vagy éppen szeretkeztünk. És voltak szobák régi illatokkal, félig nyitott ablak fakult csillagokkal. Mégis ez lett a hely, ahol megbújhatunk végre, Letűnt randevúknak poros helyszínére. Csak a nevetés marad, vele meg a feledés szalad előre, neked is épp az a féktelen érzelem veszett el belőle. |
ó. komolyan úgy érzem magam, mintha rátok nyitottam volna. ebben nem is a vallomás a vallomás, hanem a nyilvánossága. hm. micsoda egy nő vagy te Toni!
VálaszTörlésEz tényleg annyira titkos, hogy megtartom veled, és boldog vagyok, mert értem, miről írsz, mesélsz, képpel, szóval, a személyeddel, megértelek, mert ezt érzem én is. Csodaszép az oldalad,önmagában is nagyon tetszik a látvány, de ezzel a mélységgel, vagy magassággal, nem is tudom melyik a jobb szó, már minden fölött van. Nagy ölelés neked, újra!
VálaszTörlésNincsenek szavaim, csak tátogok. Puszi.
VálaszTörléshuhhh, csent pillanat Toniék hálójából/értsd=magánéletéből/, ez fura érzés, de köszi a pillanatot, és hogy ilyen szavakba tudsz önteni gondolatokat amire én csak annyit nyögnék, hogy öööööö
VálaszTörlésés az ellenőrző szó erre az volt, hogy indmity...nincsenek véletlenek...
TörlésKifejező tartalmas minden szempontból.
VálaszTörlésKiborítós bejegyzés. Én még érezni sem sokszor merem, nem hogy leírni.
VálaszTörlésÉn is jártam már ám itt, csak annyira nehéz megfogalmazni, hogy ez mennyire gyönyörűűű! (De jó, most ment:-))
VálaszTörlésCsodálatos és köszönöm. Köszönöm, hogy más is még érez így, hogy nem vagyok egyedül, és nem tűnök más szemében és talán magaméban sem bolondnak, hogy bizony még én is így tudok gondolni, érezni. Köszönöm, hogy helyettem is megfogalmaztad, és, hogy vállalod és kimondod.... hogy elkészítetted, hogy megalkottad. Szurkolok Nektek, magunknak. Ölellek. Köszönöm a posztodat.
VálaszTörlés