2011. szeptember 15., csütörtök

a 6 gombóc

Ötletelünk, kitalálunk, gondolkodunk, jövőbe nézünk. Most leginkább attól szeretnénk jól érezni magunkat, hogy bedumáljuk szűkre szabott szenzoros csoportos foglalkozás keretében, hogy márpedig csak azért is ki tudjuk találni kedvenc és egyetlen férjemmel, hogyan kerüljön zabola huncut módon kackiáskodó svájcias lakáshitelünkre. Szőrmentén: hej, de jól néz ki az a 180-as végtörlesztés, már előtte csak sürgős tollasodásra van szükség, hogy ne okozzon problémát 6 gombóc előrántása a kalapocskából.
Mindent elkövetek: Üzletasszonyként gondolkodom. Nem tom' ti hogyan vagytok vele, de felénk szinte mindennek csak eszmei értéke van. Se Picasso nem lóg a nappalimba, nincs családi nyaralóm, tradicionális 200 éves ékszereim, haldokló szamaritánus milliomos hozzátartozóm. 
Robert Redfordosan hajazva, max. egy tisztességtelen ajánlat figyelhetne be, de az uram még rendesen húzódozik. Azt mondta, hogy amíg van mit ennünk nem szívesen bocsátaná áruba a testét.... 
Televízió mondta, hogy magyar ember találékonysága nem ismer határokat, elő fog kerülni a stellázsiból a stex, meg kér mindenki a rokonaitól, barátaitól. Miután hasztalan kerestem a lakásba a stellázsit, telefonvégre kaptam anyámat, hogy adjon nekem 6 millát. Azt mondta: nincsen. Halvány dunsztom nincs hová cseszi el a rokkantnyugdíját?! 
Szal' maradtak a barátok, de nagyon kevés olyanról tudok, akinek a cipője nem lenne az enyém. 
Nem én lennék, ha nem tenném föl a kérdést: ha lenne fölösleges 6 gombócod, adnál? 
Néha begerjedek, elővesz az elégedetlenség, azt mondom: a sorsomhoz nyúlok - lottószelvényt nekem!
Meséltem már a keresztanyámról? Igen bölcs asszony: Azt mondta, fölösleges a szerencsejáték, mert a miénk soha nem lesz nagy nyeremény, mert bőkezűen szétosztogatnánk család és barátok között. De néha azért megpróbálom, mert még a gondolatával is jó eljátszani, hogy nagyból milyen nagyot lehetne segíteni. Megoldani a családban az anyagi problémákat, mentesíteni mindenkit a jövőbe nézés kétségei alól.
A menedzsergondolkodás befigyel: Ráfordítás nélkül nincs nyereség: már a 3. sorsjegyet veszem: a beruházás mindidáig megtérült, a szelvény árát tutira visszanyerem. Függő még nem lettem, de szólok: Hello lottó ötös, itt vagyooook!!!!

És a realitás után tobzódjon a művészet:
Rucola Design Ildi romantikus ATC kártyákat bűvölt, és sok oldalú környezetbarát módon hasznosítható cukiságos címkéket barkácsolt.
Mindkettő kapható az SBE-n! 
Klassz, mi?

Gyönyörségek összebarátkoztak egy korzikai felettébb bölcs gondolatával, így született meg az én házgyári Napóleonom. 

Házgyári Napóleon - felhasználtam: Rucola Design by Ildi Geist: ATC Series: Romantique Background, Random titles word art, Bad Student, Backyard Bugs, Ladies of the Castle, Magical Escape, Tuscan Sun, Our house, Cirucus Maximus, idézet: Napleon.

7 megjegyzés:

  1. édesem. amint a pénzhez/tartozáshoz való hozzáállásod megváltozik, dőlni fog a lé! Kérlek, higgy ebben! (légy hálás az adósságodért: másnak lakása sincs) Próbáld ki, max. a végén ugyanott maradsz, mint voltál, de hátha nem!!!
    xxx

    VálaszTörlés
  2. kedves Flórám, mi a gáz a lóvéhoz való hozzáállásommal?! Az adósságomért meg k*** hálás vagyok! :)

    VálaszTörlés
  3. A kártyád frenetikus Tonikám!!!
    Én is keresem a stelázsim, párnáim már rég felvágva. :-) ez itt kínmosoly ikon lenne.

    VálaszTörlés
  4. Nem t'od a telcsiszámom, addig vagyok nyugodt!
    ATC-s montázsos oldalad jó olvasnivalós. Köszi!

    VálaszTörlés
  5. Kínban vigad a magyar, még jó, hogy a humorodat nem ástad el sehová! Akkor is te vagy a király, a kártyakészítésben mindenképp!

    VálaszTörlés
  6. A tőled megszokott ironikus hangvételű, humorral tűzdelt, életszagú cikk (imádom :) és a szuper oldalak!

    VálaszTörlés