Boldog kimerültség. Vége. Megcsináltad. Ura voltál az erődnek.
Kevés dolog van az életbe, ami ennyire tőled függ: csak teszed egyik lábadat a másik után.
A levegő metszi az arcod, de nem érzed, a kezed kesztyű nélkül is forró -14 fokon. Az akaratod, ami visz előre, hat óra után is azt gondolod, amit lent a hegy lábánál, mikor felcsatoltad a hótalpat: meg tudom csinálni. És megteszed.
Rakod egyik lábadat a másik után. Narrátor a téli táj. Recseg a hó a lábad alatt. Minden mozdulatodhoz zenét kreál. Hósapkát húznak a fenyők, a kövek, csipkében rajzolt a világ.
Könnyed keringő a kristálytiszta levegő, a csend: csak lélegzeted, zihálásod zaja. Ha hátizsákod nem húzná a hátadat, akár egy álom is lehetne. Egy monoton, mégis csodaszép álom. Aminek a díszlet Te vagy. Mászóbotba kapaszkodó kezed az egyetlen valóság. Három lépés, kicsiny visszacsúszás. Így mész. Mindenhol, mindennap.
Kicsiket aprókat lépve, erőlködve, vidáman menetelve. Egyedül, aztán ketten, néha többen, máskor a tömegbe is magányosan. Viszed terhedet az utadon. Jól eső érzés, jól eső fáradtság, hogy rajtad múlik: egyik lábad a másik után.
És ott vagy, ahová indultál, ahonnan indulnál, ahová mindig vágysz: Az út végén... de tudod, hogy minden meghódított csúcs mögött újabb rejtezik. Új szendvicset csomagolsz régi térképbe és megint útra kelsz, hogy teli kalandvággyal, vagy csak azért, mert nem maradhatsz hódíts meg tájakat, embereket, napokat.
Pillanatokra állunk csak meg, egy-két pillanat, mikor nem tartunk sehonnan, sehová. Csak vagyunk a mának. Egy pillanat: erőt merítünk a múltból, hogy legyen ereje a jövőnek. És már megint az útról szól az életünk. Csak az útról, ahonnan jövünk és ahová érkezünk. Mindig van még egy lépés az utolsó után.
 |
| Egy lépéssel később - Felhasználtam: A.ASPeN ArtPlaySaffronVilla, FallWord ART, Studio Gypsy: Santa Brings Goodies, Jessica Sprague: Home away from home, MaryPop paper freebie, NLD Design: Merry Christmas Gift, Collab Girls Creations: Christmas Gift, deviantart: earth_by_xipx, watch your stepby miki3 d. |
Megint óriási alkottál. Csak azt nem értem, a komment miért nincs az oldalon? Ezeket meg kellene menteni az utókornak is, pl. oly módon, hogy mindez duplaoldalon, és másikon a szöveg. Mert az legalább annyira ütős, mint az oldal.
VálaszTörlésAtom király a szöveged! "Mászóbotba kapaszkodó kezed az egyetlen valóság." vagy "Új szendvicset csomagolsz régi térképbe" persze nem csak a szöveg tetszik az oldal is remek.Hát ha egyszer mi dumálni fogunk örömömre fog szolgálni az tuti.
VálaszTörlésÖrülök hogy jól sikerült a téli kiruccanásotok.
Igen, én is ezt éreztem a szöveged kapcsán. Mint egy régi novella, vagy szösszenet. Kötetbe vele!!!!!!!!!!!!!!!!! Tonit akarok a polcomra! Dedikálva. Április végére kiadva legyen! Tsók!
VálaszTörlésFantasztikus oldal és csoda jól írsz.
VálaszTörlésIgen, igaza van Krisssznek :) Jó volt vele megmászni a hegyet :) Csodás az oldal!
VálaszTörlésA szöveg: kész novella. Az oldal: önmagában mindent kifejez. (Én sem tudom applikálni a kettőt.)
VálaszTörlésmindenkivel egyet értve, meg mindent értve: nektek adom a hegyeket! én csak maradok az iskolai lépcsők és a ranglétrák megmászásánál...
VálaszTörlésKöszönöm! Csak egyszerűen! :)
VálaszTörlés... én is köszönöm. Nagyon szerelek olvasni és böngészni. Intellektuális felüdülést nyújtasz minden alkalommal.
VálaszTörlésEz hatalmas lett Toni! :)
VálaszTörlésGyönyörű a szöveg és a látvány frenetikus!
Ehh, szerintem is két oldalasra meg kell KELL kell komponáld! :) Persze, enélkül is: Pinterest! :) Köszönöm az élményt!!!!
Atyaég, ez de csodálatos!!! Mind az oldal, mind pedig a szöveg! Kiadóért kiált! :)
VálaszTörlésA teljesítményhez pedig gratulálok!
Mindenki mindent megírt helyettem...Ájulat! Az oldal is, a szöveg is! :)))
VálaszTörlésKöszönöm.
VálaszTörlés(Pinterest)
mókuskám, ha előkerülnél, van nálam egy kis díjacska neked, csak mer barik vagyunk! :)
VálaszTörlés