2010. december 4., szombat

Lusta-lista

Az idei évben még a szokottnál is nehezebben cihelődik a karácsonyi hangulatom. Nem mintha nem szeretném a karácsonyt. Imádom a karácsonyt, csak ha tehetném másképp ünnepelném. A szeretet béklyója rám kényszerít egy csomó olyat, amit szívem szerint kihagynék az ünnepekből.
A felnőttek ajándékozása a gyerekek "elterjedésével" normalizálódott. Ajándékaink inkább jelképesek és szívből jövőbbek, mint akkor, amikor hetekig rohangáltunk, hogy ugyan mivel lepjük meg a másikat. (ugyehogy az ezredik karácsonyra mamik fullra felszerelt konyhája és ruhatára, a papik fullra kiaknázott hobbija) Ajándék már csak a gyerekeknek. Persze ez sem problémamentes. Tavalyelőtt például párommal jó előre bejelentettük MINDENKINEK, hogy a fiúknak legót vettünk karácsonyra. Mire mi leértünk a fájuk alá, már mindenkitől kaptak egy doboz legót karácsonyra. Hát most mit mondjak.... A sógorom tök örült neki.
 A probléma nálam sokkal inkább az ünnep meghittségével van. A három nap alatt annyit megyünk, hogy egész egyszerűen nincs pillanat, amikor csak úgy spontán a karácsony felhőtlen áhítatára koncentrálhatnánk.
Már szenteste a vándorbotot fel és mint az a bizonyos szervtelen kutya bolyongjuk végig legközelebbi hozzátartozóinkat. Próbálkoztam azzal, hogy hozzám szerveztem az ünnepeket, de akkor két turnusba kellett fogadni a rokonságot, mert a lakás nem túl nagy. Kölcsön "ekcájg", kölcsön szék, harmadnapra feltámadtam.
Egyszer kitaláltam, hogy nyerek a lottón. Az egy dolog, hogy onnantól meg lesz oldva a harmadik világ sorsa, de karácsonykor a családot ( a "gance familiét") kitelepítem egy teljesen romantikus, körbeugrálós helyre és ott hátradőlünk és ünneplünk. Senkinek nem kell megszakadnia a készülődésbe, senkinek nem megy el a kedve az ünnepléstől a 80. km és tiszteletkör után. Szóval van egy ilyen álmom.
Teljesen más az ünnep, amióta apa meghalt és Milán megszületett. A hiányok, melyek soha meg nem szűnnek, csak görögnek tovább az évek múlásában egyfajta befelé figyelést adnak az ünnepekre. Mindig lesz teríték, mely nem kerül fel az asztalra és mindig lesz egy gyertya, mely az elmúlásra emlékeztet. És mindig lesz fájdalom is az örömben. Szerencsére vannak tapaszok: egy kis gyerek kacagása, puha puszija, lelkes éneklése, és a meghatottság szétzúzása egyetlen erőteljes karácsonyfa burogatással vagy kakis pelenkával.
Azért nem vészes a helyzet, mert észre tudom venni a szívemnek kedveset is a karácsonyban.
Örülök, mert ha macerásan is, de azokkal ünnepelhetek, akiket szeretek. Kérem a sorsot, hogy tartsa őket meg nekem, amíg csak lehet!

Cewe Krissz ki/meghívására készítettem el rendhagyó listámat:


Lusta-lista
Felhasználtam:  Krissz-Cewe lista, Frendly Scrap: Alphabet, Lady Shapira: Christmas Love, Holly Borders by Judy, Happy Holidays by Murielle




8 megjegyzés:

  1. Megengeded, hogy ezt megmutassam az enyémeknek is?

    VálaszTörlés
  2. az előző bejegyzésem elnyelte a net?

    VálaszTörlés
  3. Remek lett ez az oldal is! S bizony ez az ünnep attól válik gömbölyűvé ha azokkal vagy akiket szeretsz.

    VálaszTörlés
  4. Szívesen dugnék egy anti-listát a rokonság orra alá...de nem teszem, ettől (is) pocsék a hangulatom mostanában. Főleg emiatt tudok 1000%-ig azonosulni az oldaladdal. Milán kópé ábrázata mindent feledtet. :)

    VálaszTörlés
  5. Eljön majd az idő mikor elég önző leszel ahhoz, hogy a családdal is tudasd, Nektek mi a jó, illetve tudomásul veszik, hogy TI egy „külön” család vagytok. Így legalább a szent este lesz szent és sérthetetlen, nyugisan, varázslatosan hármasban együtt töltött nap. Feltöltődve, ráhangolódva, hogy aztááán, jöhet a mehet, vándorjárással napokig!
    Ja és Milura meg figyelj oda: szemez az emberekkel a fotón keresztül is!

    VálaszTörlés
  6. Meg kell találnunk bizony az egyensúlyt ennél a Nagy Ünnepnél is - magunk és a mások elvárásai között. Szépen írsz Toni, imádom! :) Az oldaladat is :D

    VálaszTörlés
  7. Nekünk ez lesz az első dec. 24, amikor nem megyünk sehova, nincs rokonlátogatás, ebéd Apuéknél, csak mi hárman, itthon. Másnap aztán útrakelünk, a 2 nap alatt 4 várost látogatunk, és többet töltünk kocsiban, mint ott együtt, miért erről szól a karácsony? Próbálom én is jobban szervezni, máshogy, de az se jó ha nem megyünk. ÉS addig jó, amíg van hova menni. De örülök, hogy a szenteste csak a mienk...

    VálaszTörlés
  8. Mindig olyan jól írsz, hogy arra kell reagáljak, közben megint lemaradt, hogy imádnivaló a fotó, az egész oldal, a gombok, szuper csaj vagy!

    VálaszTörlés