Kopasz kutya hadművelet

Vasárnap hivatalosan is végetért nálunk a karácsony. A fánk egy sóhajtással megadta magát a karifák vízkereszt utáni depressziójának és lehajíntotta létező összes tűlevelét. Férj egy ugyanolyan sóhajtással elindult a karácsony-dekoros dobozokért, én ebéddel foglalatoskodtam. Elpakolta a szajrét, levitte a pincébe, majd visszahozta, mert miután feljött vette észre, hogy felét elfelejtette elcsomagolni. Újra lemász az alagsorba. Miután visszajött megkérdeztem, hogy miből gondolta, hogy az adventi koszorút, grinlandokat, karácsonyi ünnepi nippeket kint szeretném hagyni idén karácsonyig. Azt most nem idézném, amit mondott. A díszek maradtak. Rajtam volt a sor: ahogy tanultam: én is sóhajtottam, fogtam egy dobozt...

Nem a fenyőfánk az egyetlen a családban, aki igencsak viseletesen néz ki. Ha tehetem a tükröknek háttal közlekedek, mert körülbelül annyira gázul nézek ki, ahogyan érzem magam. Hosszadalmas digitális és optikai tunning előkészületeit kell kilátásba helyeznem. Az egy dolog, hogy a panda maci szem körüli karikái enyhe fényjátékok az enyémekhez képest és bármit csinálok a hajammal olyan, mintha habverővel fésülködtem volna, sokkal inkább a tempóm és a dolgokhoz való hozzáállásom tölt el aggodalommal. Ami az alapvető habitusomat illeti, hogy is mondjam finoman, hogy meg ne sértődjek: temperamentumosan nagyszájú, gyorsan gondolkodó és még gyorsabban cselekedő fajtájába tartozom a homosapiensnek. Az örömködésem és a dühöm is hangoskodós. Most mindenre - még magamra is!!! - vállvonogatok és a nyugdíjas, köszvényes lajhár olimpikon atléta hozzám képest.

Jó, hogy két napja feszegettem le magam a kanapéról, és előtte napon még szentül meg voltam győződve, hogy csak műtéti úton lehet eltávolítani róla. Pedig mindent megtettem a gyors gyógyulás érekében: Ettem a sok c vitamint, ittam folyadékot hideget-meleget-forrót, egy vámpírcsorda kiírtásához bőven elegendő mennyiségű fokhagymát nyomtam le a torkomon, a hagymát is hagymával ettem. (egyedül a mézespálinkát hagytam ki a népi és általatok javallot - köszönöm-köszönöm -  gyógymódok közül, mert több napon keresztül nagyobb fokon égtem, mint üveges pajtásom. Szóval nem akartam újabb testen kívül élménnyel tetézni szétzupált tudatállapotomat. Pusztultak az agysejtek anélkül is szorgalmasan.) 

Az elhatározás már megszületett, még pár napot adok a haldokló hattyúnak, aztán kegyetlenül hazazavarom, mert nem vagyok túl nagy békességben jelenlegi önmagammal.

Az oldallal, amit készítettem sem vagyok maradéktalanul elégedett. Tudok én jobbat is, remélem már bizonyítottam, de szunnyadó fantáziám és hamvadó kreativitásom jegyzében  most ez a maximum, amit képes voltam kihántolni magamból.

Fogadjátok szeretettel és elnézően!



I want to break free
(remélem a zene iránti szeretet és tehetségben kimerül a hasonlóság Milán és Freddy között.) 
Felhasználtam:Voices from the past DoudouSDesing, Longing for past days: Eenas Creation. In the fifties DS Design Studio, dewdropscraps by Kimberly: Rock on

Ps: Köszönöm kedves biztató, gyógyerejű varázsszavakat, és újraélesztési javallataitokat. Igyekszem pótolni a lemaradásaimat, már elkezdtem utánatok nézni. Hálás meg majd igyekszem lenni szórakoztató bejegyzések ígéretével!!!