2010. november 20., szombat

Talán kezdődjön így…

Megtörtént. Blogolok. A scrapről és rólam. Rólam és a scrapről. 
Érdekes: túlnyomó többségében mi nők választjuk az önkifejezésnek ezt a módját. Lényegében, ha nem is ugyanúgy, de ugyanazok a dolgok történnek meg velünk: szerelmesek vagyunk, csalódunk, férjhez megyünk, költözünk, gyerekeink születnek, tanulunk, barátkozunk, utazunk, szorongunk, sírunk és nevetünk..
Ugyanarról szólnak az oldalaink. Lehetnének akár ugyanolyanok. De nem! Mert az oldalán mindenki otthagyja csak rá jellemző személyes ujjlenyomatát. A történet lehet ugyanaz, de ahogy láttatni engedjük a dolgokat az egyedi.
Én most kinyitok egy ajtót, ami mögött saját magamat találom.
Ha érdekel a világom, látogass meg kérlek máskor is!

8 megjegyzés:

  1. Igeeen! Én tuti itt leszek nálad, lesem mikor írsz vagy készítesz új oldalt, vagy csak jövök úgy nézelődni, kukucskálni!

    VálaszTörlés
  2. Én biztos jövök, jó, hogy végre van blogod:)

    VálaszTörlés
  3. De vártam már, hogy elindítsd a blogod!!!!!! :) Ritánál olvastam róla, meg az érdekes sztoritokról is... :D

    VálaszTörlés
  4. Látogatlak, amikor csak lehet. Nagyon örülök, h rászántad magad a blogolásra!

    VálaszTörlés
  5. Úgyis tudod, hogy mindig itt leszek:-))

    VálaszTörlés
  6. Örülök, hogy ittvagy, örülök, hogy láthatlak, örülök, hogy tudhatok Rólad. Szeretek majd Nálad lenni! :D

    VálaszTörlés
  7. Szuper, hogy már neked is van blogod!
    Nekem is is nehezen lett, de már örülök neki!

    VálaszTörlés
  8. No végre ! Kérjük az oldalakat ! Jövünk, nézünk, olvasunk.

    VálaszTörlés